Gyógyászati segédeszközök támogatása

Csatába indult a gyógyászati segédeszközöket gyártók és forgalmazók szövetsége a betegek érdekeiért. Eltökéltségüket erősen motiválja, hogy megvédjék évi 60 milliárd forintos piacukat.


Sajtótájékoztató, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) feljelentése, egészségügyi miniszternek, miniszterelnöknek címzett panaszos levelek sora jelzi, mennyire komolyan veszi érdekvédelmi feladatát az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége. A társadalmi szervezet 48, a hazai gyógyászati segédeszközök (gyse) piacán is tevékenykedő tagjának bizonyára sok tekintetben azonos az érdeke termékeik használóiéval: legyen minél több és minél jobb eszköz. Sőt egyik fél sem bánná, ha ezek az életminőséget javító holmik minél kevesebbe kerülnének. A gyártói, forgalmazói megfontolás azonban feltehetően nem csupán emberbaráti; korántsem mellékes szempont, hogy ami a felhasználónak ingyenes, abból több is fogy. Igaz, állami támogatásból is.
A tavaly már a 60 milliárd forintos forgalmat is megközelítő gyse-piacon tapasztalható feszültségeket a gyógyszergazdaságossági törvény idézte elő, amelyet még Molnár Lajos egészségügyi miniszter előterjesztésében tavaly decemberben fogadott el az Országgyűlés. Ezzel egy csapásra 13 milliárd forinttal - 27 százalékkal - kurtították meg az OEP gyógyászati segédeszközök támogatására fordítható kasszáját, ráadásul megpróbálták rákényszeríteni a gyártókat, hogy évek óta változatlan áraikkal - most egymás alá kínálva - lejjebb menjenek. Számos terméknél nemcsak a társadalombiztosítási (tb) támogatást mérik szűkmarkúbban, hanem szigorodtak a felírás szabályai is. "Különösen a krónikus, rendszeres eszközhasználók, a lábszárfekélyes, az égési és felfekvési sebű, valamint az inkontinenciatermékekre szoruló 300 ezer ember helyzete vált súlyossá vagy lehetetlenné, mert korábbi, havi 4-6 ezer forintos kiadásuk 14-20 ezerre nőtt" - áll a szövetség sajtóközleményében. Megszólalt a hallókészülékek forgalmazásával foglalkozókat tömörítő szövetség (Mahakosz) is, rámutatva, hogy a megszorítások következtében egyes készülékek térítési díja 330 százalékkal nőtt, míg a támogatás a szándékolt 20 százalék helyett - vevők hiányában - 63 százalékkal zuhant ez év első három hónapjában. Ebben az is közrejátszott, hogy aki csak tehette, előrehozta a vásárlását, tudva, hogy az analóg készülékek támogatása 85 százalékról a digitális hallásjavítókéval azonos mértékűre, 50 százalékra csökken.


"Nehezen meghatározható fogalom a gyse, hiszen több ezer, műszaki és felhasználási szempontból jelentősen eltérő terméket sorolunk ide, a néhány forintos gézlaptól a többmilliós elektromos kerekes székig" - jellemezte a már önmagában is összetett helyzetet Lakatosné Kovács Anna, az OEP munkatársa. Talán nem is érdemes mélyebb történelmi visszatekintéssel kutatni, hogyan és éppen mely termékek támogatása sorolódott a tb feladatai közé, tény, hogy a gyse-kassza növekedése minden más természetbeni ellátásét felülmúlta. Az OEP adatai szerint (lásd grafikonunkat) 1992 és 2006 között nominálisan több mint 13-szorosára nőtt a támogatásra kifizetett összeg, miközben a megannyiszor kasszafelborítással vádolt gyógyszeré 9,7-szeresére, a kórházi, a szak- és háziorvosi ellátás finanszírozása pedig 6,4-szeresére emelkedett.
Persze 15 év alatt sokat változtak, korszerűsödtek maguk a termékek is, áraikban is erősen éreztetve elődjeikhez képest a felsőbbrendűséget. Amikor 2000-ben a gyógyszerkasszából a gyse feliratú pénztárcába helyezték át a kötszertámogatást, még 1 milliárd forintot sem ért el az összeg, tavaly pedig meghaladta a 6milliárdot. E szépen izmosodó piaci szegmens jelentős fejtörést okoz az OEP ellenőrzési osztályán is - mondta a HVG-nek Bartha Gyöngyvér. Vannak olyan speciális, a krónikus, nehezen gyógyuló sebekre felírt kötszerek - tette hozzá -, amelyekből egy vényre akár több százezer forintos tb-támogatás is rendelhető. "Amikor ezek bekerültek az OEP-finanszírozásba, a gyártók azzal érveltek, hogy riasztóan magas áruk ellenére gazdaságosak, mert a kötszert elég három-öt naponta cserélni, s a seb is sokkal gyorsabban gyógyul. Most meg azt látjuk, hogy ezekből a kötszerekből egyik-másik taj számra napi kétszeri cseréhez elegendő mennyiséget is elszámolnak" - állítja az ellenőrzési osztály munkatársa. Tehát amolyan csiki-csuki játék folyik: ahogy bővül az OEP informatikai lehetősége, úgy zárulnak be a kiskapuk. A komputer jelzi ugyanis, ha valamelyik betegnél az indokoltnál vastagabban fog a vényíró tolla. Újabb fejlemény e meccselésben, hogy nem egy sebre írnak több kötést, hanem alkalmazkodva a szabályokhoz inkább több sebre osztják szét az eddigi mennyiséget. Az OEP mintegy havi 40 millió forintot vesz vissza az orvosoktól és a forgalmazóktól a szabálytalanul felírt tételeknél, de büntetést nem szabhat ki. Legfeljebb szerződést bonthat a sűrűn tévedő doktorokkal.


A kassza méretéhez képest a szabálytalanságok miatt visszakövetelt összeg az 1 százalékot sem éri el, ami nemcsak azt tükrözi, milyen kicsi az OEP erre bevethető ellenőrző apparátusa, hanem azt is, mennyire nehéz megcsípni a visszaéléseket. "Szúrópróbaszerűen meg tudjuk nézni, hogy a beteg megkapta-e a vényre felírttal egyező minőségben a műlábát, azt azonban szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy egy krónikus beteg hetekkel korábban mennyi kötszert vagy inkontinenciabetétet kapott" - magyarázza Bartha Gyöngyvér, miért olyan nehéz vigyázni a járulékfizetők pénzére. Vannak ugyanis olyan forgalmazók, amelyek felíratják az orvossal a náluk nyilvántartásban lévő krónikus betegeknek szükséges kötszert, s azt előzékenyen ki is viszik az ágyhoz kötött páciensnek. Sőt esetenként a drága termékek 15 százalékos térítési díjának kifizetését is magukra vállalták, mert még így is megérte nekik az értékesítés. Az idei évtől azonban - éppen a visszaélések megelőzésére - már tilos a térítési díj átvállalása.
A gyógyászati segédeszközökre fordított tavalyi 48 milliárd forintos tb-támogatás közel egyharmada a közgyógyellátásra jogosultakat szolgálta, akiknek nem kell a felírt termékért fizetniük. Ez az idén sem módosult, igaz, számukra szűkített választékból rendelhet az orvos: minden termékcsoportból csak a legolcsóbb, úgynevezett referenciaterméket kaphatják ingyen. A gyógyszerekhez hasonlóan azt szeretné elérni az egészségügyi tárca, hogy a gyártók árcsökkentésre kényszerüljenek, kiváltképp a referenciastátus elnyerése érdekében, amely a legnagyobb forgalmat garantálja. Eddig ugyanis homlokegyenest ellenkező volt a gyakorlat: ugyanazért a holmiért többet számoltak fel a forgalmazók az OEP-nek, ha közgyógyellátottnak adták el, nem pedig térítési díj fizetésére kötelezett betegnek. Ezt legalábbis eddig megtehették, mivel a termékek szabadárasak. A forgalmazók adatai szerint az ártárgyalások átlagosan 5-1 0 százalékos árengedményt facsartak ki belőlük - bár szakmánként igen nagy eltérések mutatkoztak. Míg a kötszereknél csupán 1-2 forintos, egy nagy forgalmú hallókészüléknél 50 ezres árengedményre is volt példa.
A gyártók, a forgalmazók és nem utolsósorban a betegszervezetek panaszait figyelembe véve több változtatásba is belement a minisztérium - mondta a HVG-nek Baraczka Mariann szakállamtitkár. A jelek szerint ugyanis a szigorítás túl jól sikerült, így van tartalék arra, hogy a gyse-kasszát 35 milliárd forintról 40,5 milliárdra növeljék. A többletet - egyebek mellett kötszerek, betétek, pelenkák, protézisek támogatását emelve - a krónikus betegek terheinek mérséklésére szánják.
(2007.07.26. 10:09)
Gáti Júlia - HVG

forrás: Magyar Orvosi Kamara

2007. 07. 26.