A fenntartható fejlődés meghatározása a következő: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelenkor szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. Ez az elv vezérel bennünket a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban végzett tevékenységeink során.Brundtlandt-jelentés: „Our common future” (Közös jövőnk) (1987)
Az SCA célul tűzte ki az érték megteremtését a vállalat részvényesei számára, az alkalmazottak életszínvonalának és életminőségének javítását, valamint azt, hogy egyéb módon elősegítse a vásárlók, a beszállítók és azon nemzetek gazdasági, környezeti és szociális jóllétét, amelyekben a vállalat üzleti tevékenységet folytat. Az SCA nagy hangsúlyt fektet a megújuló és újrahasznosítható nyersanyagok használatára, és arra törekszik, hogy környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat nyújtson. Ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak funkcionális, gazdaságossági és biztonsági szempontból, valamint környezetvédelmi hatásukat tekintve meg kell felelniük a vásárlók és a fogyasztók igényeinek. Programunk főbb pontjai:
Változnak az idők, és ez újfajta megközelítési módot tesz szükségessé számunkra a termékeinkkel és a gyártási módszerekkel kapcsolatban. Egy termék valóban átfogó elemzéséhez figyelembe kell venni a termék életciklusának különböző szakaszait. Ez azt jelenti, hogy már a legkorábbi szakasztól, vagyis a természeti erőforrások (pl. olaj, bányászati nyersanyagok, erdőgazdálkodási termékek) kinyerésétől kezdődően adatokat gyűjtünk, és figyelembe vesszük a termék életciklusa során jelentkező egyéb tényezőket, vagyis a gyártással, szállítással, a fogyasztó általi használattal és az ártalmatlanítással kapcsolatos szempontokat. A minden részletre kiterjedő értékelés során (melyet általános szóhasználattal „a bölcsőtől a sírig tartó” elemzésnek nevezünk) arra törekszünk, hogy a környezetet terhelő hatást ne toljuk át az életciklus egyik szakaszából a másikba.
Egy termék életciklusának tanulmányozásához az életciklus-értékelés (LCA) elnevezésű eljárást alkalmazzuk, amely széles körben elfogadott az iparág területén és a szabályozó hatóságok által is. Az ISO 14040–14044 szabványok rögzítik az életciklus-értékelés alapelveit és végrehajtási módját.
Az életciklus-értékelést már több mint 10 éve rendszeresen elvégezzük termékeinken. A 90-es évek elején megkezdtük egy belső életciklus-értékelési adatbázis működtetését, és most már a fejlesztési folyamat szerves részeként minden új terméknél elvégezzük az életciklus-értékelést.
Valamennyi életciklus-értékelés eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a nyersanyagok feldolgozása során keletkeznek a környezetet leginkább terhelő melléktermékek. Ennek következtében elengedhetetlenül fontos, hogy a leghatékonyabb módon használjuk fel az anyagokat termékeinkben anélkül, hogy az hátrányosan befolyásolná a termék funkcióját, és folyamatos párbeszédet folytassunk beszállítóinkkal.
Az SCA-nál életciklus-értékelés végrehajtásával ellenőrizzük valamennyi termékünk környezeti hatását (a fentiekben leírtak szerint). Ezáltal szélesebb rálátást kapunk a termékek környezeti hatásaira, és biztosítjuk azt is, hogy fejlesztéseinket a környezet terhelésének elkerülésével valósítsuk meg. Az életciklus-értékelés eredményei alapján a termékek a környezetvédelmi címkék egyik típusával, környezetvédelmi terméknyilatkozattal (EPD) láthatók el. A környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) az ISO 14025 nemzetközi szabványon alapuló nemzetközi címke. Valamennyi termékcsoporthoz környezetvédelmi adatlapokat is készítünk, amelyek leírják az adott terméket és annak szerkezeti anyagait. Bizonyos adatok az életciklus-értékelésekből származnak.
A hatékony logisztikai rendszert környezetvédelmi stratégiánk lényeges részének tekintjük. A következő intézkedések végrehajtásával folyamatosan törekszünk arra, hogy fejlesszük és javítsuk logisztikai rendszerünket:
A csomagolásnak megfelelően kell működnie a termék integritásának és tulajdonságainak maradéktalan megőrzése érdekében. Ha egy termék megsérül és nem használható, a gyártására fordított összes energia és munka kárba vész. Európában a „Csomagolási irányelv” rögzíti azokat a törvényi előírásokat, amelyeknek a csomagolásnak meg kell felelnie.
Európa legtöbb országában a gyártó felelős a csomagolóanyagok összegyűjtéséért és újrahasznosításáért. Ennek következtében a terméket a csomagolóanyaggal együtt forgalomba hozó vállalat anyagi felelősséggel tartozik a termék és a csomagolóanyag környezethatékony módon történő újrahasznosításáért. Az összegyűjtést és az újrahasznosítást általában nonprofit szervezetek végzik, és ezt a csomagoláson lévő logó, például a Zöld Pont jelzi.
A SCA elkötelezetten vesz részt az Európa csaknem összes országában működő Zöld Pont rendszerben. Ez azt jelenti, hogy vállalatunk jelentős szerepet tölt be a csomagolóanyagaink újrahasznosításának finanszírozásában. Ügyelünk arra is, hogy a termékfejlesztés, illetve a beszállítók és az anyagok kiválasztása során teljesítsük a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló EU-irányelv előírásait.
Az SCA által kínált inkontinencia betétek a következő anyagokat tartalmazzák: egy nedvszívó magot, amely cellulózőrlemény és nagy nedvszívó képességű polimer (SAP) keverékéből áll, egy nedvességáteresztő, nemszőtt fedőréteget és egy polietilén fóliaréteget vagy légáteresztő záróréteget.
Ezeket a rétegeket összeragasztjuk, és különböző szivárgásgátló eszközöket alkalmazunk, például hosszanti irányban elasztikus szálakkal látjuk el a terméket.
Az alábbiakban az anyagok rövid magyarázatát olvashatja:
Cellulózőrlemény
A cellulózőrlemény fából készül, és cellulózszálakat tartalmaz. Ez egy megújuló és biológiailag lebomló természetes nyersanyag, amely általában a termék tömegének több mint a felét alkotja. A cellulózőrleményt a maximális nedvszívó képesség elérése érdekében kifehérítjük, és ehhez elemi klórmentes (ECF) fehérítési technológiát alkalmazunk, vagyis nem használunk klórgázt.
A nagy nedvszívó képességű polimer kis fehér részecskék formájában található meg a termékekben, amelyek jelentős mennyiségű vizeletet képesek elnyelni és megtartani. Ez a polimer szerkezeti anyagát tekintve térhálós poliakrilát, amelyet olajból állítunk elő.
A nemszőtt réteg egy vékony, textil jellegű anyag, amely finom vagy durva, illetve szintetikus vagy természetes rostokból készülhet. A nemszőtt rétegek többféle módon is gyárthatók, és különböző terhelés alatt álló felületen alkalmazhatók. A TENA-termékekhez alapvetően kétféle típusú nemszőtt réteget használunk: fonott kötéssel vagy termikus kötéssel készült réteget.
Higiéniai termékeinkben a polietilén fólia folyadékzáró rétegként működik. A polietilén fólia nemszőtt réteggel laminálva bizonyos termékek külső borítását alkotja.
Az alkotóelemek összeragasztásához használt ragasztókat közös néven „magas hőmérsékleten olvadó ragasztóanyagoknak” nevezzük, melyek különböző polimerek és gyanták keverékeiből készülnek. Az általunk használt gyanták teljesen szintetikusak.
Az SCA termékeiben használt elasztikus szálak poliizoprénből vagy poliuretánból készülnek. Mindkét anyagot olajból vagy földgázból állítjuk elő. A termékekben nem használunk növényi kaucsuk szálakat.
Az összes SCA terméket úgy fejlesztettük ki, hogy bármilyen hulladékkezelési eljárással kezelhetők legyenek. A higiéniai termékek a kezelendő teljes hulladékmennyiségnek csak alacsony százalékát teszik ki, ezért az eldobható higiéniai termékek külön hulladékkezelési eljárással történő megsemmisítése általában nem jelent környezetkímélő megoldást.
A szemétlerakóhelyeken történő elhelyezés világszerte még mindig a háztartási hulladék ártalmatlanításának legáltalánosabb módja. A szemétlerakóhelyekről üvegházhatást okozó gázok (például szén-dioxid és metán) szabadulhatnak fel, ezért ez a legkevésbé elfogadható hulladékkezelési megoldás. A hulladéklerakás az erőforrások elpazarlását is jelenti, mivel az elhasznált termékeket alkotó anyagokat nem használják fel újból, illetve nem hasznosítják. Európában a jogalkotó szervek egyre inkább a lerakóhelyek megszüntetésére törekszenek.
A használt termékek elégetése és az energiahasznosítás nyilvánvalóan előnyben részesítendő hulladékkezelési módszer. A termékek 50%-a általában cellulózőrleményből áll, amely bioüzemanyagként hasznosítható. Ha ezzel az energiaforrással helyettesítik a fosszilis üzemanyagokat, az tényleges környezeti hasznot jelent. Az inkontinencia-termékek nem tartalmaznak olyan anyagokat vagy vegyszereket, amelyek káros anyagok kibocsátását idézhetik elő.
Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretnénk, hogy kifejezetten nem ajánljuk a használt higiéniai termékek otthoni komposztálását, mivel gyógyszermaradványok és káros mikrobiális anyagok szétterjedését okozhatja (és bizonyos országokban ez törvénybe ütközik). Az ipari komposztálás során bonyolult feladatot jelent a használt inkontinencia-termékek újrahasznosítása. A műanyag tartalom eltávolításához megfelelő berendezések telepítésére lehet szükség, melynek következtében megnő az energiafelhasználás. A komposztálás mellett alternatív megoldást jelenthet a biogáztermelés. Ezzel az eljárással metángáz állítható elő, amely aztán energiaellátási célra használható fel.
Az eldobható, illetve az újrahasználható betétek használatának környezeti hatása számos vitás kérdést vet fel. Némelyik összehasonlítás kifejezetten a hulladék hatását állítja középpontba. Azonban a termékek környezeti hatását az adott termék teljes életciklusának figyelembevételével kell kiértékelni, a nyersanyagok felhasználásától kezdődően a gyártáson át a termék használatáig, majd eldobásáig. Ha csak egy környezetvédelmi kritérium (például szilárd hulladék) alapján választjuk ki a betétet, akkor figyelmen kívül hagyjuk a többi fontos tényező, így a levegő- és vízszennyezés vagy a folyamatos energiafelhasználás környezetkárosító hatását.
2005-ben egy életciklus-értékelési jelentést tettek közzé az Egyesült Királyságban, amely a szövetpelenkák és az eldobható termékek környezeti hatását veti össze. Az eredmények azt mutatták, hogy környezetvédelmi szempontból nincs egyértelmű győztes vagy vesztes. Mindkét megoldás károsanyag-kibocsátással jár, és a gyártásukhoz energia, víz és nyersanyagok különböző kombinációjának használatára van szükség. A vizsgálat megállapította, hogy a szövetpelenkák használatához több víz szükséges, és nagyobb mértékben bocsátanak ki káros anyagokat a vízbe, mint az eldobható pelenkák, melyek használata után viszont nagyobb mennyiségű szilárd hulladék keletkezik, és az előállításukhoz több nyersanyag szükséges.
Az eldobható betétek előnyei a betegek és az intézmények számára egyértelműbbé teszik a választ. A modern, eldobható betétek nagy nedvszívó képességet és nagyon száraz felületet biztosítanak, amelynek köszönhetően kisebb a kockázata annak, hogy a betegnél bőrirritáció alakuljon ki. Meggátolják a kellemetlen szagokat, és csökkentik a mosásigényt is, amelynek következtében alacsonyabb munkaerőköltséggel kezelhető az inkontinencia az intézményekben.
Vissza