Hasznos, ha tisztában van azzal, hogy mi okoz inkontinenciát a gondozott személynél. Így jobban felismeri majd a tüneteket, és a lehető legjobb ellátást tudja biztosítani neki.
Az kiváltó okai a kiválasztó szervrendszerre hatnak. Most röviden áttekintjük e szervrendszer működését. Így remélhetőleg Ön is megérti, hogy miért fordulhatnak elő benne zavarok.
A vese kiszűri a lebontott táplálékot a vérből, majd vízzel és más bomlástermékekkel keverve vizeletté szűri, amely ezután a húgyhólyag csöveibe áramlik. A vizelet a húgyvezetéken át lép ki a veséből, majd rövid ideig a táguló-összehúzódó izomtömlőre hasonlító húgyhólyagban gyűlik össze. A hólyag ürítésekor a húgycső körüli izmok ellazulnak, és megnyitják a húgycsövet. A kontinencia megőrzéséhez arra van szükség, hogy a medencefenék izomzata és a záróizom is kellő tartást biztosítson. Ezek az izmok fontos szerepet játszanak a vizelet- és megelőzésében.
Miért fordulnak elő zavarok a kiválasztó szervrendszer működésében?
Az nem vezethető vissza egyetlen kiváltó okra; több tényező is hozzájárul a kialakulásához. Ezeket az alábbiakban soroljuk fel.
Általános kiváltó okok
A medencefenék izomzatának meggyengülése. Ezek az izmok zárják le a húgycsövet. Ha meggyengülnek, és nem tudnak megfelelően tartani, problémák lépnek fel. Olyan hétköznapi esetben is történhet , mint például a nevetés, a köhögés, az emelés vagy a futás.
Húgyúti fertőzések. Az ilyen fertőzések hólyag-hiperaktivitást okozhatnak. Ebben az esetben a hólyag helytelenül jelzi a szervezetnek, hogy (sürgősen) ki kell üríteni, pedig még nem telt meg teljesen. A fertőzés kezelése vagy megszűnése után a hólyag hiperaktivitása is megszűnik.
Túlsúly. Az elhízás plusz terhelést jelent az alhas és medencefenék izmainak, és inkontinenciát okozhat.
Gyógyszerek. bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat. Ezek közül több vízhajtó hatású, azaz fokozza a vizelési ingerek számát.
Neurológiai eredetű hólyag-rendellenességek – Ilyen rendellenességek például stroke, demencia, cukorbetegség, Parkinson-kór, szklerózis multiplex vagy agysérülés miatt alakulhatnak ki. Ezek a rendellenességek károsítják vagy zavarják az idegpályák működését, így a megfelelő jelzések nem jutnak el az agyból a húgyhólyaghoz, illetve vissza.
Kiváltó okok nőknél
Terhesség/gyermekszülés. A terhesség során cipelt plusz súly nyomás alá helyezi a medencefenék izomzatát, az ínszalagokat és a húgyhólyagot. A terhesség során olyan hormonok kerülnek a szervezetbe, amelyek befolyásolják a testszövetek és az izmok minőségét, hogy a baba növekedésével együtt tudjanak tágulni. A medencefenék izmai így puhábbá és simábbá válnak, hogy megkönnyítsék a szülést. Az érintett izmok és ínszalagok így nehezebben tartják a helyükön a medencefenéken található szerveket. A medencefenék izmai és ínszalagjai szülés közben meg is nyúlnak, ami esetenként a szövetek átmeneti megnyúlását is okozza. Ezért jelent kockázatot a terhesség és a gyermekszülés az szempontjából.
. A menopauza közeledtével csökkenni kezd az ösztrogéntermelés, ami a medencefenék izmainak meggyengülésével jár. Ez néhány nőnél oda vezet, hogy kevésbé tudja szabályozni a hólyagműködést.
Kiváltó okok férfiaknál
Megnagyobbodott . A jelenség lelassíthatja, de akár meg is akadályozhatja a vizelet áramlását. Az érintettek gyakran érzik, hogy „szaladhatnékjuk van”.
Prosztataműtét. Amennyiben a vizelet áramlását szabályozó izmok a prosztataműtét során megsérülnek, annak stressz-vizeletinkontinencia lehet a következménye, azaz nevetés, tüsszentés vagy bizonyos fizikai tevékenységek közben akaratlan történik.