Hogyan zajlik az inkontinencia kivizsgálása?

Az inkontinencia megfelelő kezeléséhez egy alapos orvosi kivizsgálás szükséges, mivel többféle ok is állhat a háttérben, ki kell deríteni, az adott szituációban mi okozza a vizelet inkontinenciát.

A vizelet inkontinencia kivizsgálását alapvetően urológus szakorvos végzi, hölgyek esetében nőgyógyász szakorvos bevonása is szükségessé válhat. Az urológus szakorvos a vesékkel, húgyutakkal, húgyhólyaggal, a nemi szervek húgyutakkal közös szakaszaival, férfiaknál a prosztatákkal és a herékkel foglalkozik. Urológiai szakrendelésre nem szükséges háziorvosi beutaló, viszont időpont egyeztetés sok esetben szükséges, érdemes tájékozódni, hogy az adott intézményben hogyan zajlik a vizsgálatra jelentkezés.

Az orvos a vizsgálatot jónéhány kérdés feltevésével fogja kezdeni. Érdeklődni fog a vizelési szokásokról, arról, hogy mikor és milyen körülmények között jelentkezik a vizeletvesztés (pl. köhögés, tüsszentés után, valamilyen étel vagy ital fogyasztását követően stb.) milyen gyakran jelentkezik stb.. A kérdések másik köre a korábbi és meglévő betegségekre, illetve gyógyszerszedésre vonatkozik. Ezekre a kérdésekre célszerű előre felkészülni.

A fertőzések és egyéb gyulladásos betegségek kizárása érdekében szükség lesz egy vizeletvizsgálatra illetve egy vérvételre. A vizeletvizsgálat segítségével kimutatható a húgyúti rendszerben lévő gyulladás, megvizsgálják, nincs-e vér a vizeletben (attól, hogy szemmel nem látszik, még jelen lehet vörösvértest a vizeletben) illetve egyéb rendellenességek is. Vizelet mintaadás előtt alaposan meg kell tisztítani a külső nemi szervek környékét. Középsugaras vizeletmintát kell adni, ami azt jelenti, hogy a vizelet első harmadát kiengedjük, majd a második harmadot fogjuk fel a vizeletgyűjtő edénybe. Vizelettenyésztéskor a húgyúti fertőzés hátterében álló kórokozókat próbálják meg kimutatni. A vizelet citológiai vizsgálatával pedig a daganatos sejtek jelenlétét vizsgálják.

Egy áttekintő kismedencei ultrahang vizsgálat segítségével áttekintik a teljes húgyúti rendszert, megnézik, van-e fizikális eltérés valahol. A hólyag is jól vizsgálható, ultrahang segítségével megállapítható, vizelés után mennyi vizelet marad vissza. Ha sok marad vissza, utalhat a hólyag izomzatának károsodására, vagy a húgyutak szűkületére is.

Az urodinámiás vizsgálat során a húgyhólyag belső nyomását vizsgálják nyugalmi, illetve telített állapotban. A húgycsőn keresztül behelyeznek egy katétert a hólyagba, amin keresztül feltöltik azt és figyelik a nyomás változást. Egészséges körülmények között csak minimálisan változik a nyomás a hólyag telítődése során, viszont előfordulhat, hogy még a teljes megtelése előtt ugrásszerűen megnövekszik a nyomás. Az eredmények elemzése segít az inkontinencia típusának meghatározásában.

A cisztogramm vizsgálat során szintén egy katétert helyeznek a hólyagba, viszont kontrasztanyagos folyadékkal töltik fel és röntgen felvételek segítségével tudják kimutatni az esetleges rendellenességeket.

A cisztoszkópiai vizsgálat során egy apró optikai eszközt juttatnak a hólyagba, melynek segítségével áttekinthető a hólyag belseje, szükség esetén apróbb elváltozások is eltávolíthatóak segítségével.

Hölgyek esetében nőgyógyászati vizsgálatra is sor kerülhet, ha olyan ok áll a háttérben, melyet nőgyógyász tud vizsgálni és kezelni.

A vizsgálatoktól nem kell megijedni, nem minden esetben van szükség az összesre, viszont ahhoz, hogy ki tudják deríteni az okot és gyógyítani, vagy kezelni tudják a tüneteket, mindenképp érdemes belevágni. Csak így van esély a későbbiekben a lehető legteljesebb életet élni vagy a betegséggel, vagy anélkül.