Richárd története

Olvassa el Richárd történetét, amelyben elmeséli, hogyan birkózott meg a vizelettartási panaszokkal.

A SAJÁT SZEMÉLYI EDZŐM LETTEM

Richárd , 66 éves

Rendben, mindannyian tudjuk, hogy nem élünk örökké. Mégis, amikor prosztatarákkal diagnosztizáltak, teljesen sokként ért. 2011 áprilisában műtöttek és minden rendben ment. A műtét utáni napokban katétert kellett használnom. Ez elég kellemetlen volt több szempontból is, ezért elvátolították, én pedig elmentem az urológusomhoz, hogy megbeszéljük, milyen lehetőségek vannak arra, hogy amilyen gyorsan csak lehet, visszatérjen az életem a rendes kerékvágásba. 

A prosztatám műtéti eltávolításával meggyengültek a gátizmaim, így az operáció után eleinte nem tudtam visszatartani a vizelést. Azt ajánlották, hogy végezzek izomtornát, és viseljek kifejezetten férfiaknak készült inkontinenciatermékeket. Elsőre egy kissé bizarrnak tűnt az egész, de rendkívül diszkrét volt. Bár viseltem őket, és ezt senki sem vette észre, úgy döntöttem, hogy beszélni fogok róla.
 
Az élet megtanított arra, hogy az emberek hajlamosak egymásról mintát venni, azaz ha nyugodtan és nyíltan beszélsz valamiről, a többiek is hasonlóképpen reagálnak. Ezzel nem arra célzok, hogy úton-útfélen az állapotomról mesélek, de ha szóba kerül, megpróbálok nem zavarba jönni. Elmondom, hogy az életem része, és együtt kell élnem vele.

Mindig szakítok időt a gátizomtornára. A saját személyi edzőm lettem. A kemény munkának pedig meglett a gyümölcse. Nem állítom, hogy gyorsan helyrejöttem, de mivel azóta is javulok, folytatom. A célom az, hogy 3-4 órát kibírjak anélkül, hogy ki kelljen mennem, és ehhez ne kelljen betétet viselnem. Van még dolgom, de összességében örömmel tölt el, hogy nagyrészt ismét a régi életem élhetem.