Az Alzheimer-kór (AD) egy neurodegeneratív betegség, amely lassan, fokozatosan elpusztítja az agysejteket. A demencia legelterjedtebb formája: a demens betegek 60–65%-ánál lép fel. Nevét egy német neurológusról, Aloïs Alzheimerről kapta, aki 1907-ben írta le a betegség tüneteit és neuropatológiás jellemzőit, például az agyban lévő amiloidplakkokat és kötegeket. Az Alzheimer-kór kihat az emlékezetre és a kognitív funkciókra, ami zavarodottságot, gyakori hangulatváltozást, valamint az időérzék és a térbeli tájékozódás képességének csökkenését okozza. A betegség nem fertőző, illetve ragályos.
Az Alzheimer-kórt leggyakrabban 65 év felettieknél diagnosztizálják, noha a betegség kevésbé elterjedt, korán elkezdődő formája jóval fiatalabbakat is érint.
A korai tünetek, például az emlékezet kihagyások és bizonyos kognitív képességek részleges elvesztése felett könnyű elsiklani – gyakran sem maguk az érintettek, sem szeretteik nem veszik észre őket. A betegség előrehaladásával azonban a tünetek is markánsabbá válnak, és zavart okoznak a mindennapokban. A napi feladatok (öltözködés, mosás, mosdóhasználat) ellátásának nehézsége idővel egyre fokozódik. Az Alzheimer-kórral élő személy végül csak mások segítségével tudja elvégezni őket.
Az Alzheimer-kór az általános egészségre is kihat; kimenetele végzetes. A leggyakoribb halál a tüdőgyulladás, mivel a betegség előrehaladásával az immunrendszer legyengül, és a beteg rendszerint lefogy, így megemelkedik az alsó légutakat és tüdőt megtámadó fertőzések kockázata.
A betegség jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, a tudományos közösség azonban világszerte rengeteg kutatást végez vele kapcsolatban.